Légbeszívószelep a WC közelében: így kapcsolódik a „WC-duguláshoz”
A legtöbb otthonban a „dugulás” szóval írunk le minden kellemetlen jelenséget: lassú öblítés, gurgulázó hang, időnkénti csatornaszag. Ezek egy része valóban dugulás (haj, zsír, biofilm), de meglepően sok panasz mögött egyszerűen levegőhiány áll a lefolyóban. Amikor öblítesz, a nagy víztömeg hirtelen vákuumot kelt a csőben. Ha nincs elég levegő, a rendszer „levegőt keres”: a szifonokból kiszippanthatja a vizet (eltűnik a bűzelzáró), gurgulázik a mosdó, a padlóösszefolyónál szag jelentkezik. Pont ezt a helyzetet rendezi egy jól megválasztott és jól elhelyezett légbeszívószelep (AAV: air admittance valve).
Légbeszívószelep és duguláselhárítás
Miért épp a WC-hez legközelebbi csapnál a jó helye?
A vákuum ott a legerősebb, ahol a nagy vízhozam elindul a WC-ág kezdetén. A légbeszívószelepet ezért minél közelebb kell tenni a WC csatlakozásához, hogy az első vákuumtüskét azonnal „levegővel támassza meg”. A legtöbb alaprajzon a WC-hez legközelebbi mosdó csatlakozása a legpraktikusabb pont: a mosdó szifonja fölé, függőlegesen, a bűzelzáró vízszintje felett beépített szelep rövid úton levegőt juttat a közös ágba, így:
- nem szippantja ki a mosdó vagy a padlóösszefolyó bűzelzáróját,
- csendesedik az öblítés (eltűnnek a gurgulázó hangok),
- megszűnik a „rejtélyes” szag, ami öblítés után pár percig érződik.
A lényeg az közelség: minél rövidebb a távolság a WC-ág és a szelep között, annál hatékonyabban csillapodik a vákuum. (Helyi előírások, kivitelezési sajátosságok befolyásolhatják a pontos helyet kétség esetén kérj szakmai ránézést.)
Megelőzi-e a légbeszívószelep a „WC-dugulást”?
A válasz kettős.
– Igen, ha a „dugulásnak tűnő” panaszokat valójában szellőzési hiány okozza (lassú öblítés, gurgulázás, bűzelzáró kiürülése). Ilyenkor a szelep levegőt ad, a tünetek megszűnnek.
- Nem, ha a gond oka fizikai szűkület: papírdugó, idegen tárgy, zsíros-iszapos biofilm, ellenlejtés. Ezeknél duguláselhárítás kell (gépi spirál, womás átmosatás), a szelep csak a tiszta rendszer finomhangolására szolgál.
Olvass tovább a témában
Helyes elhelyezés, hogy tényleg működjön
A szelep függőlegesen álljon, a mosdó (vagy a WC-ágat kiszolgáló legközelebbi csap) szifonszintje fölött, szellőzőnyílással ellátott térben (szekrény, gépészeti fülke), hogy friss levegőt kapjon és hozzáférhető maradjon ellenőrzéshez/cseréhez. Fűtetlen helyen fagyérzékeny lehet; zárt dobozban a hatása romlik. A különböző légbeszívószelepek kapacitása eltér több berendezést kiszolgáló, hosszabb ágakhoz nagyobb méret kell. A túl kicsi szelep gurgulázást hagy maga után, a túl nagy felesleges.
Mikor jel szellőzési gond, és mikor valódi dugulás?
Ha a WC lehúzásakor a mosdó buborékol, a lefolyók gurguláznak, vagy öblítés után szag jelenik meg, nagy az esély a levegőhiányra a mosdónál, a WC-hez legközelebbi csapnál elhelyezett légbeszívószelep látványos változást hoz.
Ha viszont a víz a csészében magasan áll, lassan szivárog le, esetleg más pontokon is lassú az elfolyás, az már szűkületre utal. Ilyenkor a biztos döntés a kamerás csővizsgálat: centire megmutatja, hogy levegő kell-e vagy tisztítás.
Valós példa „dugulásnak tűnt”, mégsem az volt
Egy felújított vendég-WC minden öblítésnél gurgulázott, a mosdó néha szuszogó hangot adott, és pár percig enyhe szag jelent meg. Kamera: a cső tiszta, dugó nincs. A WC-hez legközelebbi mosdónál a szifon fölé került a légbeszívószelep, szellőzőnyílásos szekrénybe. Az eredmény azonnali: csendes öblítés, stabil bűzelzárók, szagmentesség bontás nélkül.
Másik eset: a csészében a víz magasan állt, lassan apadt, és a padlóösszefolyó is belassult. Itt a kamerakép hosszú szakaszon zsíros-iszapos filmréteget mutatott; womás mosatás után lett hibátlan. A szelep önmagában nem oldotta volna meg.
Ezt mindenképp olvasd el!
Légbeszívószelep és duguláselhárítás nem ellenfelek, hanem társak
A tartósan jól működő WC-ág „képlete” egyszerű: diagnózis → tisztítás → szellőzés. Előbb derüljön ki, van-e dugó vagy biofilm; ha igen, jöjjön a célzott (és bontás nélküli) elhárítás. Ezután a WC-hez legközelebbi csapnál elhelyezett légbeszívószelep stabilizálja a nyomásviszonyokat, védi a bűzelzárókat és csendesíti az öblítést. Így a „dugulás-élmény” nem tér vissza mert kikapcsoltad a kiváltó okot és a szellőzési érzékenységet is.
Rövid megelőzési emlékeztető a WC-ágra
A papír kivételével semmi ne menjen a csészébe; a konyhai zsiradék soha ne a csőbe. A tisztítószereket mértékkel adagold a túl sok hab „habdugót” képezhet. Ha a WC közelében ritkán használt mosdó van, időnként engedj vizet, hogy a bűzelzáró ne száradjon ki. Ha gyanús hang vagy szag jelenik meg, ne „még egy flakonnal” kísérletezz előbb tudd meg, levegő kell-e vagy tisztítás.
Helyi, gyors segítség
Speciál Duguláselhárítás – Kiss Richárd e.v.
Kamerás csővizsgálat • Gépi spirál • Womás tisztítás • Légbeszívószelep (AAV) tanácsadás felesleges bontás nélkül.
Telefon: +36 70 775 5190 • Web: spdugulaselharitas.hu
A WC-hez legközelebbi csapnál (jellemzően a mosdónál) elhelyezett légbeszívószelep nem varázspálca de a szellőzési eredetű „WC-dugulás” tüneteit megbízhatóan megszünteti. Ha pedig valódi dugó ül a csőben, a gyors, célzott duguláselhárítás után a szelep lesz az a plusz, ami tartóssá teszi az eredményt.
