Minél keményebb a víz, annál nagyobb az esélye a vízkő lerakódásának.
Kápolnásnyékre hívtak bennünket – ahol elég magas a vízkeménység -, hogy megtudják, mitől van náluk olyan gyakran dugulás.
Ennek kiderítésére a legalkalmasabb “diagnosztikai” módszert, kamerás csővizsgálatot alkalmaztunk, melynek során kiderült, hogy a WC csatornarendszerében jelentős mennyiségű vízkő-lerakódás van, ez megfogja a WC-papírt, és már ki is alakult a dugulás.
A bajt itt súlyosbította az is, hogy még a csatorna kiépítése során egy gumigyűrűt nem pontosan illesztettek be, így az beboltosult, ami tovább szűkítette az amúgy is csökkent lefolyóvezeték keresztmetszetét.
Ekkora vízkőmennyiségnél csakis a spirállal tudtuk megszüntetni a dugulást, de hogy ez ne forduljon elő többet, a csatornaszakaszt ki kellett cserélni.
Megdöbbentő dolgokat tud okozni a vízkő, ahogy az a képen is látható!
Még pár információ a vízkeménységről:
Minél keményebb a víz, annál jobb az íze, viszont annál kevésbé alkalmas pl. mosásra.
A keménységet általában keménységi fokban adjuk meg. Magyarországon jellemzően a német keménységi fokot használják (jele nk°)
1 nk° keménységű az a víz, mely 10 mg/l kalcium-oxiddal (CaO) egyenértékű kalcium- és magnéziumiont tartalmaz.
Ennek alapján az ivóvizet négy kategóriába soroljuk:
1. kategória: | 0 – 7 nko | nagyon lágy víz |
2. kategória: | 7 – 14 nko | lágy víz |
3. kategória: | 14 – 21 nko | közép-kemény víz |
4. kategória: | 21 nko felett | kemény víz |
Ön tudja, hogy lakóhelyén milyen a víz keménysége?
ITT tud utánanézni.